Petőfi Sándor Általános Iskola

Tehetséggondozó program

A kunszentmiklósi testvériskolánk biztatása és segítségnyújtása mellett 2017 tavaszán tehetséggondozó program megvalósítására nyújtottunk be pályázatot az Emberi Erőforrások Minisztériumához. A tervünket 900000 forinttal támogatták, így a tanév elején megkezdtük a program megvalósítását. Petőfi nyomában Székelyföldön címmel a nagy költőnk városunkban fellelhető emlékeit kutattuk könyvtárlátogatás, levéltári dokumentumok áttanulmányozása, és a Molnár István Múzeum gyűjteménye alapján. A programban 20 diák vett részt, kik a tanulás mellett néptánccsoportokban táncolnak, irodalmi versenyeken vesznek részt és a korosztályukban kiemelkedően teljesítenek. Témazáró előadásunkban a kutatás eredményeit vitte színpadra Kacsó Anna- Juliánna, magyar szakos tanárnő. A diákok számára a mai színpadi játékkal a munka véget ért, jutalmul májusban Sepsiszentgyörgyre és környékére kirándulunk, az 1848-1849-es forradalom emlékhelyeit keressük fel.

A program lebonyolítására a támogatásból okosteleviziót, térmikrofont, korabeli ruhákat vásárolhattunk. A befektetett munkánk gyümölcsét ízlelhetik az előadásban.

Kányádi Timea és Takács Enikő

Petőfi nyomában Székelyföldön

Sikeresen pályáztunk az Emberi Erőforrások Minisztériumához tehetséggondozó program megvalósítására. Ennek keretén belül „Petőfi nyomában Székelyföldön” címmel kutatómunkát végzünk 20 tanulóval.

„A Petőfi nyomában Székelyföldön program keretében a székelykeresztúri Városi Könyvtárba látogattunk, ahol Lőrinczi Edit könyvtáros a helyes könytárhasználat titkaiba avatott be. Petőfi Sándor utolsó Székelykeresztúron töltött napjáról olvastunk. Többek között találtunk írásokat a vacsora jó hangulatáról, majd Petőfi Sándor életével és munkásságával kapcsolatos szakirodalmat tanulmányoztunk. ”

Baksa Andrea és Kányádi Kincső (VIII.C.)

„A székelykeresztúri Református Egyházközség Levéltárában Antal Zoltán lelkész segítségével felkutattuk a régi leveleket, anyakönyveket illetve jegyzőkönyveket. Érdekes volt olvasni a régi kézírásokat. Értékes emléktárgyakat is szemügyre vehettünk.”

Albert Lóránt és Berei Tamás (VII. osztály)

„A székelykeresztúri Molnár István Múzeumban Sándor-Zsigmond Ibolya múzeológus beavatott Petőfi Sándor utolsó napjainak részleteibe illetve az ehhez fűződő helyi legendákba. Sok új dolgot tudtunk meg: Bem tábornok nem engedte harcolni Petőfit a fehéregyházi csatában; a poharat, amelyből a vacsora alatt Petőfi ivott még ma is őrzik Kolozsváron.”

Orosz Rita-Viktória és Jakabfi-Biró Csenge (VIII.C.)

A projekt végére a kutatott adatokból előadást állítunk össze, melyet a Petőfi-gálán mutatunk be.

Kányádi Timea és Takács Enikő tanáro

Petőfi nyomában Székelyföldön

NTP-MŰV-0229

Munkanapló

1. A tehetségműhely indítása. Ismerkedés.

2017. október 2-án kezdtük meg a tehetségprogramot. 20 tanulót választottunk ki a VII-VIII. osztályosok közül. Elmondtuk, az Emberi Erőforrások Minisztériumához benyújtott „Petőfi nyomában Székelyföldön” pályázatunkat sikeresnek ítélték. A tanév során nagy költőnk, Petőfi Sándor Székelykeresztúron fellelhető emlékeit kutatjuk, melyből a márciusi Petőfi-hétre egy előadást állítunk össze. Ismertettük a tervezett tevékenységeket: a múzeumlátogatás, a könyvtárhasználat ismereteinek elsajátítása, a levéltárak felkeresése után színdarabot állítunk össze, majd a jelenetek próbája, a táncbetétek kiválasztása, a darab begyakorlása következik. A résztvevőkkel jutalomként egy kiránduláson Sepsiszentgyörgy környékén az 1848-1849-es forradalom emlékhelyeit keressük fel. A gyermekek lelkesen fogadták a programot, főleg a kirándulás hozta lázba.

2. A történelmi séta helyszíneinek megtekintése.

Beszélgetéssel indítjuk a tevékenységünk, melyben a gyermekek meglévő ismeretei alapján idézzük fel városunk jeles épületeit, történelmi helyszíneit. Mivel tanórákon gyakran szóba kerül a helytörténet, van egy alaptudásuk, ismeretük a programban meghatározott korszak eseményeiről. Power pointos bemutató segítségével sorra „felkeressük” a témánkhoz kapcsolódó emlékhelyeket. Érdekességek elmesélésével, játékos gyakorlatok végzésével tesszük szemléletesebbé az együttlétet. Hangsúlyt fektetünk a történelmi szemlélet, az identitás kialakítására, hogy közbeszólásaikkal, véleménynyilvánításukkal figyeljenek önmagukra, egymásra.

3.Meghívott előadó segítségével Székelykeresztúr múltjának felidézése.

Sándor-Zsigmond Ibolya a székelykeresztúri Molnár István múzeum muzeológusa tart előadást a XIX. századi Székelykeresztúr mindennapjairól, a forradalom és szabadságharc hatásiról Székelyföldön. Az előadó A mi Petőfink Igazság és legenda című könyv szerzője. Lelkesen beszél a gyermekeknek a feltérképezett múltról, végigvezetve őket a költő Székelykeresztúron töltött napjának eseményein. Anekdotákkal színesíti előadását. Rávilágít mennyire fontos a forráskutatás az események korhű tükrözésében.

4.Forráskutatás I.

A székelykeresztúri városi könyvtár helytörténeti anyagának tematikus kutatását tűztük ki célul, ezért 2017. Október 23-án és 26-án a könyvtárba látogattunk. A könyvtárosnő, Lőrinczi Edit szeretettel fogadott, már előkészítette és az asztalra kitette a könyvtárban fellelhető helytörténeti munkákat, valamint a Petőfi Sándor munkásságát, életrajzát leíró könyveket. Köszöntötte a gyermekeket és bemutatta a könyvtárhasználat „szabályait”, egy könyvtáros munkáját, valamint a megtalálható könyvek bevezetését, keresését. Felhívta a figyelmet a könyvtár folyamatosan bővülő kínálatára, valamint a megszervezett versenyekre, akciókra. Elmondta milyen könyvek találhatóak az asztalon, és jó munkát kívánt a kutatáshoz. A gyermekek egyénileg, csoportosan vették kezükbe a könyveket, tanulmányozták, jegyzeteket készítettek belőlük.

5.Helytörténeti gyűjtemények meglátogatása

A Református lelkészi hivatal, az Unitárius lelkészi hivatal és a Molnár István Múzeum helytörténeti gyűjteményét, levéltárát kerestük fel 2017. október 30-án, valamint november 2-án és 6-án. A lelkészi hivatalokban a református és unitárius lelkészek mutatták be az egyházközséget, valamint a levéltár anyagát. Elmondták, hogy a forradalom, a világháborúk jelentős károkat okoztak az irattárban, dokumentumok semmisültek meg, ezért csak részleges pontossággal tudjuk a múltat kutatni. Az unitárius levéltár jegyzőkönyveiben találtunk 1849-ből valót, a gyermekek számára érdekes volt a kézzel írt dokumentum szövegének olvasása, komoly nehézséget okozott, valamint az akkor használt nyelvezet keltette fel figyelmük. A múzeum látogatásánál a tárgyi leletek kötötték le a gyermekek figyelmét, hiszen szemléletesebbek mint a dokumentumok. E tevékenység során vált igazán nyilvánvalóvá a tanulók információszerző és feldolgozó képessége, ahogyan a feltárt ismereteket beépítették a már meglévő tudásukba.

6.Forráskutatás II.

A városi könyvtárban és a múzeumban alkalmunk nyílt a helytörténet képanyagát, zenetörténeti sajátosságokat vizsgálnunk, valamint az interneten hozzáférhető hanganyagok, hangfelvételek meghallgatására. A könyvtáros ismertette az internethasználat komplex tematikus formáját, valamint felhívta a figyelmet a keresőprogramokra, az eredeti forrás kiszűrésének lehetőségeire, módszereire. Ez a generáció egyre inkább kapcsolódik a technika eszközeihez, magabiztosa navigál a világhálón, így számukra szórakoztató programrésznek bizonyult e tevékenység. Megállapították, hogy az évek során mennyit változott nyelvünk, valamint zenei ízlésünk, kultúránk.

7.Zenei táncbetétek anyagának összeállítása, meghívott táncművész előadása

November folyamán három alkalommal találkozott a gyerekekkel Mátéfi Csaba EMKE díjas táncoktató. Előadást tartott a XIX. század népzenéjéről, a néptáncról, valamint a Szekélykeresztúron fennmaradt táncokról. A 20 tanuló között vannak olyak, kik a város tánccsoportjaiban táncolnak, így számukra nem volt megerőltető ez a tevékenység, sőt élvezték, hogy új társakkal kerülnek össze. Aki még nem foglalkozott komolyabban a néptánccal megtapasztalhatta a szépséget, a harmóniát a lépesekben, az önkifejezésnek ezt a módját. A táncpróbák alatt összeállították, próbálták a táncbetéteteket, a magabiztos színpadi megjelenést gyakorolták.

8. A jelenetben szereplők karakterformálása, meghívott színművész előadása

Kakucsi Áron Attila iskolánk volt diákja, szívesen vállalta a felkérést és kapcsolódott be a jelenet kidolgozásában, a szereplők karaktereinek művészi szintű kidolgozásába. A gyermekek számára ismeretlen volt ez a terület, hiszen az eddigi előadások során nem került sor színészi útmutatóra. Az önkép kialakítása, az önkifejezés erősítése, a magabiztos színpadi megjelenés, mind hozzájárul, hogy a program lejárta után is a jellemüket formálja, a kiállásukat határozottá tegye. Beszélgetések, véleménynyilvánítások során a gyermekek között megmutatkozott ki a bátrabb egyéniség.

9. A jelenetek forgatókönyveinek összeállítása, szereposztás

Az előző tevékenységek során megismerhettük a gyermekek színészi adottságait, így a szereposztást ennek megfelelően, a rátermettségük alapján határoztuk meg. A színdarabot a program során kutatott adatok alapján írta meg Kacsó Anna- Juliánna magyar szakos tanárnő, a gyermekek számára ezért nem ismeretlenek a szereplők, az események. A jelenetek forgatókönyveinek összeállítása, és a szereposztás, a szövegek kézbevételén Kacsó Anna-Juliánna tanárnő is részt vesz, hiszen a továbbiakban ő vezeti a próbákat.

10. A jelenetek próbája (olvasó-, és emlékpróba)

A kiosztott szövegeket az olvasópróbán gyakorolva a tanárnő figyelmezteti a gyermekeket a mondanivaló kiemelésére, hangsúlyozására. Mivel még január végén, február elején vagyunk, a márciusi előadásig van idő felkészülni. Éppen ezért a szép kiejtés a megfelelő hangsúlyozásra is lehet időt szánni. Észrevehetően fejlődött a tanulók beszéd-, és mozgáskultúrájuk, művészi kompetenciájuk.

11. A táncbetétek próbája, a jelenetek dramaturgiájának véglegesítése

Február folyamán a táncbetéteket építik be a jelenetekbe a tanulók Mátéfi Csaba táncoktató segítségével. A mozgás, a színdarab szövege, a testtartás és még sok egyébre kell figyeljenek a szereplők. Érzékelhető a fáradtság a gyerekeken, épp ezért szükséges gyakrabban szünetet engedni, és csak azokkal próbálni, akiknek nehézségeik vannak. Célunk, hogy minden gyermek jól érezze magát előadás közben, és ennek feltétele a megfelelő felkészültségi szint elérése. A próbákat énekkel tarkítjuk.

12. A jelenetek helyszíneinek kiválasztása

A jelenetek helyszíneinek kiválasztása kapcsán végül a bizonytalan időjárásra való tekintettel benti előadásokat terveztünk. A városi kultúrotthonban mutatjuk be először a színdarabot iskolánk diákjai számára. Iskolánk minden évben megszervezi a Petőfi-hetet, melynek keretén belül, névadónkra, Petőfi Sándorra emlékezünk. E rendezvénysorozat fénypontja a Petőfi Gála, ahol különböző előadásokat mutatnak be iskolánk diákjai. A Gála ad helyet az előkészített színdarab előadásának. Eseményekkel zsúfolt a februárunk, de sikerült a próbákat megtartani, a beosztás szerint tudtunk haladni az előadásra való felkészülésben. A hónap végére a gyermekek is megtanulták a szöveget, a táncbetéteket is begyakorolták.

13. A jelenet próbája a helyszíneken hangosítással, jelmezben

A helyszínek, a jelmezek már egyfajta művészi szemléletet kölcsönzött a gyermekeknek, jobban beleélték magukat, megérezték a befektetett munka után járó sikert. Érdekes volt megtapasztalni, hogy már a főpróba milyen lázba hozta, hogyan nyilvánultak meg a színpadon jelmezben, hangosítással. A próbák után beszélgetések során számoltak be a gyermekek tapasztalataikról, a megélt élményekről. Kipróbáltuk a hangosítás hogyan működik, és úgy döntöttünk, a Gálán a térmikrofon mellett használjanak kézi mikrofont is, mivel a sportcsarnokban van és rossz a terem akusztikája.

14. Műhelyzáró tematikus nap

A műhelyzáró tematikus napot március 16-án szerveztük meg. Beszélgettünk a gyermekekkel a program megvalósítása során szerzett tapasztalataikról, élményeikről. Társasjátékokat vásároltunk, amiket kipróbáltunk, a közös játszás önfeledt szórakozássá varázsolta az együtt töltött időt. Okleveleket osztottunk ki, valamint egy ki ajándékot is kaptak (ceruza, radír, toll egy L alakú fóliában). Bár a programot lezárjuk, az előadást megtartjuk, de még mindig lesz közös tevékenységünk, a kirándulás, amiről folyamatosan kérdeznek, érdeklődnek. E nap délutánján, a Petőfi Gálán bemutatták a színdarabot az iskola vezetősége, a város elöljárói, a szülők, diákok előtt. Kb. 300 ember tisztelte meg a rendezvényt. Hatalmas sikert aratott az előadás tapsvihar jutalmazta a szereplőket.

Kirándulás Sepsiszentgyörgyre

A „Petőfi nyomában Székelyföldön” pályázat résztvevői jutalmul a befektetett munkájukért Sepsiszentgyörgyre kirándultak. Május 26-án indultunk, Csíkszeredában megálltunk a csíksomlyói kegytemplomnál, megérintettük a Szűzanya lábát. Utunkat a Nyergestető irányába folytattuk, a hősök emlékét őrző kopjafák között olvasta fel Gál Ágota Kányádi Sándor Nyergestető című versét, aztán Kézdivásárhely központjában a múlt századi épületeket, udvartereket néztük meg. És végig az 1848-1849-es szabadságharc emlékeit kutattuk. Délutánra érkeztünk meg Sepsiszentgyörgyre, a Gyermekek Palotájában elfoglaltuk szállásunkat, este pizzáztunk, sétáltunk a városban. 27-én a Székely Nemzeti Múzeumot látogattuk meg, a Kós Károly tervezte gyönyörű épület önmagában elragadó, a kiállítások megtekintésével népünk múltja tárult fel. Élményekkel gazdagodva indultunk haza.

Kirándulás Sepsiszentgyörgyre

A pályázott összegből még maradt, így egy második kirándulást is szervezhettünk a gyermekeknek. Június 26-én szintén Sepsiszentgyörgyre látogattunk, felkerestük a már ismert helyeket: sétáltunk a város parkjában, pizzáztunk, fényképeket készítettünk a Szent György szobornál és elfoglaltuk szállásunkat a Gyermekek Palotájában. Másnap Kökös fele vettük az irányt és az 1849-ben lezajlott csaták színhelyén Gál Ágota elolvasta Kányádi Sándor A kökösi hídon című versét. Haza fele megálltuk Kőhalomban, és a szépen felújított középkori vár meredek lépcsőit másztuk meg. Élményekkel gazdagodva indultunk haza.